Még nyár közepén, a legaszályosabb időszakban derült fény egy hatalmas kópéságra, ami elméletben teljesen szabályosan zajlott, mivel felsőbb körökből valaki engedélyt adott rá. Az aszály és a hőhullám közepén ugyanis kiszivattyúzták a Tarna vízét. Hogyan történhetett ilyen?
„Kiszáradt a Tarna, valaki az utolsó csepp vizet is kiszivattyúzta!” – futótűzként terjedt a hír július végén a Heves megyei Kápolna, Aldebrő, Kompolt, Kál falvak környékén és az országos sajtóban is. A korábban nagy vízhozamú patak vizének az „ellopásával” egy közeli borászatot vádolnak a helyiek, de a cég szerint ők nem szegtek szabályt, volt engedélyük vízkivételre. Igaz, ezt az engedélyt sem ők, sem a vízügyi hatóság nem mutatta meg a kérésünkre. Az ügyben a rendőrség ismeretlen tettes ellen folytat büntetőeljárást, a katasztrófavédelmi hatóság pedig közigazgatási hatósági eljárást indított. A részletekről az Átlátszó számolt be.
Néhány, a meder alján megmaradt tócsában tolongtak a halak a 40 fokos hőségben július végén a kiszáradt Tarnában. Mostanra a tócsák nagy része is eltűnt a patak Kompolt és Feldebrő közötti szakaszán. Helyi aktivisták tudni vélik, hogy az aszály mellett kik a felelősek a történtekért, a vízügy viszont az aszállyal magyarázza a patak kiszáradását.
Az állatvédők a helyi lakókkal összefogva most megpróbálják pótolni a víz egy kis részét az ott élő állatok miatt. Az aktivisták, köztük az Átlátszónak nyilatkozó Bóday Pál külön sérelmezi, hogy a patak vizével öntöző cég még akkor sem hagyta abba a szivattyúzást, amikor már egyértelmű volt, hogy nagy a baj, teljesen elfogy a víz.
Bóday szerint a helyi korrupció is hozzájárulhatott ahhoz, hogy évek óta büntetlenül folytatta a cég ezt a tevékenységet. Ezt a véleménye szerint az is bizonyítja, hogy valakitől politikai kapcsolatokra is hivatkozó fenyegetéseket kaptak, amikor a vízkivétel leállítását követelték a cégtől. Az ügyben kértünk interjút minden érintettől, de a megkeresettek egy része nem is válaszolt, vagy a folyamatban lévő eljárásokra hivatkozva nem kívánt nyilatkozni, a többség pedig írásban küldte el a véleményét.
Nem kaptunk semmilyen választ például a területi zöldhatóságtól, a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Osztályától, és több megkeresésünk ellenére a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságától sem.
További részletek az Átlátszó cikkéből tudhatók meg.
